Pesztót eszünk pesztóval

Egész évben szívesen eszünk pesztót. Tesszük tésztára, kenyérre, szendvicsbe, levesbe, salátára - szinte bármibe és bármire. Bármikor. Nekem a klasszikus genovai a kedvencem, de arra valahogy még sohasem vitt rá a lélek, hogy nekiálljak elkészíteni. Azt hiszem, sajnálok ledarálni több csokornyi bazsalikomot. Reteklevélből, rukkolából és petrezselyemből viszont elég saját termést tudtunk felmutatni ahhoz, hogy többször is nekifussak a kísérletezésnek. A tavasszal készült változatokból valahogy mindig kimaradt a sajt, a legutóbbi, Hugh Fearnley-Whittingstall nyomán készült petrezselymes verziónál viszont rá kellett jönnünk, hogy nem véletlenül szerepel az összetevők között. Sokat finomít a néha kicsit vad, harsogó zöld ízen.

Pontos mennyiséget nem jegyeztem a készítésnél, de egy jól megtermett csokor petrust, két gerezd fokhagymát, kábé tíz deka diót és olyan másfél deci olíva olajat használtam, parmezán helyett pedig a Bükkben szerzett, keményre érett diós füstölt gomolya került a mártásba, ami lehet, hogy furcsán hangzik, de ebben az esetben tökjól működött. :) A sütőben előzőleg megpirított diót és a fokhagymát szemcsésre daráltam, hozzátettem a zöldet, a reszelt sajtot, aztán lassan adagoltam az olajat, amíg el nem értem az áhított állagot. Sóztam-borsoztam, első este spagettivel, grillezett padlizsánnal-paradicsommal, másnap vajas kenyérre kenve ettük. Harmadnapra sajnos már nem jutott. :)

Felvidékforevör

Ha eddig nem lettünk volna teljesen azok, mostanra egészen biztos, hogy menthetetlen Balaton-felvidék fanokká váltunk. Kurtakétnapos nyaralásunk alatt jártunk az északi partvidék néhány zegzugában. Badacsonyi vacsora után a tihanyi szabad strandon a csillagok alatt próbálkoztunk alvással, de ehelyett soha nem érzékelt szúnyoghadakkal folytattunk elkeseredett küzdelmet és álmatlanul forgolódtunk az éjszaka ordítozva csobbanó tini hordáktól. Kárpótlásként viszont a hajnali Balcsi dédelgetett minket, és a pokrócon ad hoc reggelit csaptunk az otthon még indulás előtt sütött kenyérből és a kábé két hónapja helyben szedett levendulával megbolondított sárgabarack lekvárból. Később Örvényes ligetes-árnyas partján sikerült aludni is valamennyit vízibiciklizés előtt és egy jó lángos után. A most felütött lekvártól féltem kicsit, mert amikor pár héttel ezelőtt hirtelen felindulásból az éppen megfőtt ízbe egy kisebb csokrot belemorzsolgattunk a Kedvessel, egy szappanillatú massza lett a végeredmény, amiből azt a következtetést vontam le, hogy kissé elvetettük a sulykot a mennyiséggel. Aztán hümmögve nyugtáztuk, hogy végül azért csak jó lett az anyag. :)

A koviubi leves

Sokszor olvastam már a Kistücsök étteremből országhódító útra indult kovászos uborka krémlevesről. Nekem elsőre kicsit bizarrnak tűnt, de annál jobban izgatta a fantáziámat, minthogy annyiban hagyjam a dolgot. A kevésbé fennkölten turmixnak is nevezhető leves a negyven fokban életmentő kategóriába sorolható, hűsítő és pár perc alatt kész. A recepttel legutóbb Vegasztromániánál találkoztam, így az én levesem az ő útmutatása alapján készült. A tetejét megszórtam egy kis apróra vágott kakukkfűvel és petrezselyemmel - hát, nem rontott az élményen... :) Az ismétlés tuti, de én legközelebb reszelek bele egy kis fokhagymát és a folyadékmennyiséget eltolom az alaplé javára, mert nekem így elég sós volt a végeredmény.

Szmútitájm

Ha lenne képem, mutatnék arról is, mennyi sárgabarack termett anyuéknál a kertben. Ez az év túlmálházta a fákat, szerencsénkre, mert enélkül nem igazi a nyár, tavaly meg csak imádkoztunk, hogy azt a pár szemet el ne verje a jég, ami elverekedte magát júliusig. Az utolsó adagok a hűtőben pihennek (miután lett már egy csomó lekvár, készült gyors egymásutánban kábé tízszer clafoutis, kipróbáltuk belőle a lassit, a fáról lepotyogó darabok pedig pálinkának gyűlnek) és mivel én nem szállhatok be melléjük, hogy lehűtsem magam, gondoltam, egy jeges szmúti jól fog esni. A sárgabarack kapott társaságnak néhány szem áfonyát és fekete szedret, a savanyát egy kis hómméd levendulaszörp ellensúlyozza, ami szerintem marhajó párost alkot a gyümölcsökkel.