A csúnya modell

A végeredményről nem készült közölhető kép, mert a karfiol nem éppen fotogén alkat, én pedig éhesebb voltam annál, minthogy a modellt megfelelő formába hozzam, miután egy órát pirult-puhult a sütőben. A kaja viszont megérdemli, hogy itt legyen, mert egyszerűségében nagyszerű. Az alap ötlet most A' la carte Kulináriától származik, de én a főszereplő mellé még fektettem néhány szál sárgarépát és kábé egy fej fokhagymát gerezdekben. Római köményből, cayenne borsból, őrölt gyömbérből, sóból és repce olajból fűszeres keveréket készítettem, ezzel simogattam végig a társaságot, aztán beküldtem mindenkit az előmelegített sütőbe egy órára.

Közben megfőtt a hajdina (amivel később lesz még néhány köröm, mert első próbálkozásra kása szerű testet öltött a vágyott pergős állag helyett) és elkészült a fokhagymás tejföl, amibe a zöldségeket tunkoltam. A karfiol finom roppanós maradt, a sárgarépa istenien karamellizálódott a sütőben töltött kaland végére, a fokhagymáról pedig inkább ne is beszéljünk, ami sülve az egyik legnagyobb kedvenc...

Alma-körte leves musttal

Almával el vagyunk látva. Otthonról is hazajött velünk pár kiló, az apróbbak Nógrádon, a vár alatt nőttek egy öreg fán, és vettünk is, hogy egy darabig ne legyen hiány. Nem vagyok oda a gyümölcslevesekért, de tegnap almalevest kellett főznöm, annyira megkívántam. :) Múltkor sikerült beszereznem pár nem túl finom körtét, így azt is eltüntettem benne, és, hogy a must se menjen tönkre, ami a hűtőben áll napok óta, felhasználtam azt is.

A gyümölcsöt falatnyi darabokra vágtam, aztán a  must és víz keverékében szegfűszeggel és fahéjjal feltettem főni. Azt terveztem, hogy a kamrában lévő vanília pudinggal sűrítem be a végén, de a vanília banán volt, így azzal inkább nem próbálkoztam. Helyette keményítőt kevertem el tejjel, kis tejföllel és vanília kivonattal és azzal habartam be a levest. A végén megszórtam egy kevés cukorral, tényleg nem kellett sok, a must annyira édes volt. A végeredmény szuperfinom lett.