2013. július 30., kedd

A koviubi leves

Sokszor olvastam már a Kistücsök étteremből országhódító útra indult kovászos uborka krémlevesről. Nekem elsőre kicsit bizarrnak tűnt, de annál jobban izgatta a fantáziámat, minthogy annyiban hagyjam a dolgot. A kevésbé fennkölten turmixnak is nevezhető leves a negyven fokban életmentő kategóriába sorolható, hűsítő és pár perc alatt kész. A recepttel legutóbb Vegasztromániánál találkoztam, így az én levesem az ő útmutatása alapján készült. A tetejét megszórtam egy kis apróra vágott kakukkfűvel és petrezselyemmel - hát, nem rontott az élményen... :) Az ismétlés tuti, de én legközelebb reszelek bele egy kis fokhagymát és a folyadékmennyiséget eltolom az alaplé javára, mert nekem így elég sós volt a végeredmény.


2013. július 29., hétfő

Szmútitájm

Ha lenne képem, mutatnék arról is, mennyi sárgabarack termett anyuéknál a kertben. Ez az év túlmálházta a fákat, szerencsénkre, mert enélkül nem igazi a nyár, tavaly meg csak imádkoztunk, hogy azt a pár szemet el ne verje a jég, ami elverekedte magát júliusig. Az utolsó adagok a hűtőben pihennek (miután lett már egy csomó lekvár, készült gyors egymásutánban kábé tízszer clafoutis, kipróbáltuk belőle a lassit, a fáról lepotyogó darabok pedig pálinkának gyűlnek) és mivel én nem szállhatok be melléjük, hogy lehűtsem magam, gondoltam, egy jeges szmúti jól fog esni. A sárgabarack kapott társaságnak néhány szem áfonyát és fekete szedret, a savanyát egy kis hómméd levendulaszörp ellensúlyozza, ami szerintem marhajó párost alkot a gyümölcsökkel.