2014. december 15., hétfő

Adventi levesezde

Tegnap az adventi wampolásból hazaérve semmi másra nem vágytam jobban, mint egy forró levesre. A legutóbbi Nők lapjában megfogott egy egyszerű recept Hernyák Tomitól, ami kicsit továbbgondolódott a konyhánkban. Kezdetben egy teljesen másféle verzió keringett a fejemben, de egy hozzávaló híján más irányba mozdultam el. Bár mi nem főzünk ünnepi vacsorát, ezt simán el tudnám képzelni egy expressz karácsonyi menüben, mert szerintem egy egészen elegáns kis fogás kerekedett ki belőle.



Fehérboros csicserileves pulykával és sült almával

Hozzávalók:

1 fej vöröshagyma
3-4 gerezd fokhagyma
1dl jó minőségű száraz fehérbor
1 konzerv csicseriborsó
30 dkg pulykamellfilé
1 szál rozmaring
só, bors
2db közepes méretű alma

Elkészítés:

Az apróra vágott hagymát vaj és olaj keverékén kis só hozzáadásával megdinszteltem, felöntöttem egy deci borral és ugyanennyi vízzel, és botmixerrel olyan simára turmixoltam, amilyenre csak tudtam. Ezután hozzáadtam egy szép szál rozmaringot, a lecsöpögtetett és átöblített csicseriborsót, és még körülbelül fél liter vizet (alaplével jobban hangzik és nyilván finomabb is, de az most éppen nem volt), bátran sóztam és borsoztam, néhány perc után pedig a falatnyi kockákra vágott pulykahúst is a borsó után dobtam. Újabb percek múlva, amikor a hús teljesen átfőtt, elzártam alatta a gázt. Mialatt főtt a leves, felkockáztam két piros almát. Egy serpenyőben vajat hevítettem és megpirítottam a gyümölcsdarabokat, a végén pedig az egészet a leveshez kevertem.




2014. december 4., csütörtök

Vegator

Tegnap végre rászántam magam, hogy újabb részt törjek meg az erkélyen várakozó zsáknyi dióból, amit még szeptember végén szedtünk fel otthon, a kisapostagi fa alól. Az első megtisztított adag már legalább egy hónapja elfogyott, azóta próbáltam rávenni magam a dologra. Sokáig tartott, míg a gondolat tetté érett, pedig ha van a hűtőben, nagyon gyakran esszük. Müzlibe, zabkásába, sütibe téve, de használjuk pesztók lelkének, vagy csak úgy, magában, meghagyva nemes egyszerűségében. Ezúttal viszont volt egy célrecept, Bede Anna Vegasztrománia csúcsszuper diótorosa, aminek elkészítésével ugyan nem mondom, hogy nem pepecseltem többet, mint amit általában bevállalok, de kivételes alkalom, nem rohantam éppen sehova. Nem ragaszkodtam az eredeti recepthez, mert hirtelen se gesztenyét, se szárított erdei gombát nem sikerült szereznem, de nekem így is megfelel a végeredmény, amit gyakori mmmmzések közepette teszteltem. :) Bár voltak hosszabb, évekig tartó húsmentes időszakok az életemben, és talán még lesznek is, nem vagyok vegetáriánus. Így a vega hurkák és a  párolt almás lilakáposzta mellé, ami szintén azon indult, libazsíron pirult ciabatta került. Egy pohár borral lekísérve élménydús ebéd volt, nagy kár, hogy egyszemélyesre sikeredett...

Update: kétszemélyes vacsoraként is bevált - mmmmmzött a Kedves is. :)






Hozzávalók a diótoroshoz (gomba és gesztenye nélküli, szegényes változat :)):

100g dió
50g rizs (én a kedvenc kerekszemű barnát használtam)
1 kisebb alma meghámozva
50g gouda sajt
1 tojás
1 kis fej hagyma
3 gerezd fokhagyma
só, bors, majoranna

Hozzávalók a párolt káposztához:

1 kis fej lilakáposzta
1 kis fej hagyma
1 alma (itt nem hámoztam)
2 dl 100%-os almalé
1 dl száraz vörösbor
2-3 ek málnaecet (vagy fehérborecet)
2db babérlevél, 3db szegfűszeg, só, bors
1 tk méz
Elkészítés:

A hurkához a rizst (előző nap) megfőztem, a diót durvára daráltam, a hagymát és a fokhagymát felaprítottam, az almát apróra vágtam és egy tálban mindezt összekevertem egy tojással. A masszát egy kávéskanálnyi majorannával, sóval borssal ízesítettem, majd hat részre osztottam. Sütőpapírokat 20x20 cm-es darabokra téptem, ezeket vékonyan megkentem olívaolajjal és az adagokat külön-külön, mint a szaloncukrot, becsomagoltam. Száznyolcvan fokra előmelegített sütőben harminc percig sütöttem őket, félidőben mindegyiket megfordítottam.

A párolt káposztához kevés libazsíron megdinszteltem a hagymát egy kis sóval, rádobtam a vékony csíkokra vágott lilakáposztát és tizenöt percig pároltam. Az almát kisebb darabokra vágtam, majd a babérlevéllel és a szegfűszeggel a káposztához adtam, végül hozzáöntöttem a bort, az almalevet és még háromnegyed órán keresztül lassú tűzön hagytam. A végén sóztam, borsoztam, hozzáadtam az ecetet és egy kis kanál mézet.

Utolsó mozzanatként egy serpenyőben felolvasztottam egy teáskanálnyi libazsírt, félbevágtam egy ciabattát, és mindkét oldalát aranybarnára pirítottam.