2017. május 13., szombat

Zhoug és egy gyors munkahelyi ebéd

Szóval zhoug… egy-két héttel ezelőttig az életben nem hallottam róla, pedig koriander imádóként azt hiszem, alap, másrészt pedig kimondottan hasznos, amikor éppen túlvásárlás esete forog fenn és már fogalmam nincs, mibe tegyem bele ezt az oly megosztó zöldet. Legutóbb tíz dekát sikerült felhalmoznom, ami azért mennyiség, lássuk be, főleg, hogy semmilyen cél, elképzelés nem volt a fejemben. Ekkor találtam szembe magam Babramegy blogján ezzel a recepttel, majd kezdtem el nézelődni a témában. Végül Yotam Ottolenghinél kötöttem ki és kis, szükségszerű változtatás után az ő leírása alapján készítettem el a közel-keleti származású csípős szószt, aminek a hűtőben várakozó maradéka a lenti, gyors munkahelyi ebéd karakterét adta, amit azóta is emlegetek. Egyébként tettem még sült krumplira, levesbe, hummusba, tahini szószba, szendvicsbe – egy igazi jolly joker!





Hozzávalók

a zhoughoz aprítóba tettem és összedaráltam (botmixerrel is működik egyébként) ezeket:

35g koriander
20g petrezselyem
1 mokkáskanál chili pehely
fél teáskanál őrölt római kömény
pici cukor
2 gerezd zúzott fokhagyma
kb 3 evőkanál olívaolaj
kb 2 evőkanál víz

a raguhoz:

1 kisebb fej vöröshagyma
3 gerezd fokhagyma
1 nagyobb padlizsán (serpenyős kajáknál nagy vonalakban mindig meghámozom, de a színe miatt pár csíkot rajtahagyok)
1 bögre főtt csicseriborsó (konzerv)
1 bögre kuszkusz
néhány szem koktélparadicsom
petrezselyem

Elkészítés: A hagymát olívaolajon megdinszteltem, rádobtam a fokhagymát, és amikor illatozni kezdett, utána küldtem a kockára vágott padlizsánt. Sóztam, borsoztam, megszórtam chili pehellyel és közepes lángon addig sütöttem-pirítottam a serpenyőben, amíg krémes állagú nem lett. Ezután hozzáöntöttem a csicserit, éppen csak összemelegítettem őket, majd elzártam a gázt és jól elkevertem benne a zhougot.

A kuszkuszt dupla mennyiségű vízzel leforráztam, ami így pár perc alatt készre is főzte magát.
A köretet és a ragut külön dobozoltam, a munkahelyen pedig külön is melegítettem, mert a meleg kuszkuszhoz még egy kis aprított petrezselymet és pár szem cikkekre vágott koktélparadicsomot adtam olívaolaj, só és bors kíséretében, majd erre kanalaztam a csicseris padlizsánt – szép, színes ebéd lett és nem mellékesen nagyon, nagyon finom!




2017. április 19., szerda

Keleti egyveleg

Az utóbbi közel másfél évben teljesen felhagytam a húsevéssel. Történt már ilyen korábban is, volt hosszabb ideig tartó húsmentes időszak az életemben, de azt hiszem, ez most valahogy más. Előtérbe kerültek nálam a lelkiismereti kérdések. A húson kívül nem veszek újabb, bőrből készült tárgyat, igyekszem elkerülni az ipari termelésből származó tejtermékeket (a korábban literszámra nyelt tejet sikerült teljesen kiiktatnom, már csak néha napján jön be a képbe egy kis termelői sajt) és jobbára tojásból is csak a mama-félét eszem meg, amit az imádva szeretett tyúkjai adnak. Ha nem otthon kajálunk, még nem mindig sikerül összehozni az elképzeléseim szerinti étkezést, de közelítek. Szerencsére egyre több vega és vegán barát hely nyílik Budapesten, szűkös időbeosztás esetére pedig vannak már nagyon jó kis házhoz szállító opciók. Az alábbi, autentikusnak semmiképp nem mondható receptet a Keletben, az egyik kedvenc kávézómban kóstolt indonéz mogyoróvajas grillszendvics ihlette, amit egy kiadós húsvéti séta után kopogó szemekkel toltunk be. 


Pikáns mogyoróvajas sárgarépa pirított rizzsel

Hozzávalók:
1 fej vöröshagyma
4 gerezd fokhagyma
1 hüvelykujjnyi gyömbér
2-3 szál nagyobb sárgarépa
5 evőkanál (kb) földimogyoró vaj
1 evőkanál piros curry paszta
opcionális: 2 marék bébispenót levél
jázminrizs (maradék a hűtőből)
2-3 kapirgálós tojás
díszítésnek koriander, ha van

A hagymát finomra vágtam és egy kevés mogyoróolajon megdinszteltem. Eközben a gyömbért és a fokhagymát szinte pépesre aprítottam és hozzáadtam a sercegő hagymához. A sárgarépát julienne-re vágtam és amikor a fokhagyma és a gyömbér illata megcsapta  az orromat, a wokba küldtem a répa csíkokat is. A mogyoróvajat kb. azonos mennyiségű hideg vízzel simára kevertem (nagyjából tartármártás állagúra) és összedolgoztam a curry pasztával. Amikor a sárgarépa már elveszítette nyers állagát, de még roppant a fogam alatt, ráöntöttem a pikáns mogyorós szószt és hozzáadtam a bébispenótot is. A hűtő hideg rizst mogyoróolajon, az eddig használt wokban megpirítottam, félretettem, aztán egy laza rántottát sütöttem a tojásokból, majd a kettőt összekevertem. Tálaláskor korianderrel díszítettem.