Felvidékforevör

Ha eddig nem lettünk volna teljesen azok, mostanra egészen biztos, hogy menthetetlen Balaton-felvidék fanokká váltunk. Kurtakétnapos nyaralásunk alatt jártunk az északi partvidék néhány zegzugában. Badacsonyi vacsora után a tihanyi szabad strandon a csillagok alatt próbálkoztunk alvással, de ehelyett soha nem érzékelt szúnyoghadakkal folytattunk elkeseredett küzdelmet és álmatlanul forgolódtunk az éjszaka ordítozva csobbanó tini hordáktól. Kárpótlásként viszont a hajnali Balcsi dédelgetett minket, és a pokrócon ad hoc reggelit csaptunk az otthon még indulás előtt sütött kenyérből és a kábé két hónapja helyben szedett levendulával megbolondított sárgabarack lekvárból. Később Örvényes ligetes-árnyas partján sikerült aludni is valamennyit vízibiciklizés előtt és egy jó lángos után. A most felütött lekvártól féltem kicsit, mert amikor pár héttel ezelőtt hirtelen felindulásból az éppen megfőtt ízbe egy kisebb csokrot belemorzsolgattunk a Kedvessel, egy szappanillatú massza lett a végeredmény, amiből azt a következtetést vontam le, hogy kissé elvetettük a sulykot a mennyiséggel. Aztán hümmögve nyugtáztuk, hogy végül azért csak jó lett az anyag. :)